Ωmega Labs

Sugárvédelmi alapfogalmak:

1. A radioaktív sugárzásról:

Normális, aktív anyagot nem tartalmazó környezetben az átlag 10-20 μRöntgen / óra a sugárzás.  Ezt a világ minden részén, bárhol meg lehet figyelni, ez ugyanis a radioktív háttérsugárzásnak nevezett jelenség. A háttérsugárzás egy része az űrből érkezik kozmikus- és gammasugárzás formájában, a másik a természetes környezetünkben nagyon csekély mértékben megtalálható aktív anyagok por alakja, illetve a radon gáz mely folyamatosan körülvesz minket. Így tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy folyamatosan sugárzásnak vagyunk kitéve. Aktívabb környezetben a geiger számláló hangszóróján hallható impulzusok száma egyre növekszik, viszonylag nagy (kb. 0,1 Röntgen/óra) sugárzás hatására pedig folyamatos sistergés hallatszik. Ez a sugárzás már kb. 10 ezerszerese a normál háttérsugárzásnak. Egy ember egy év alatt kb 2-2,5mSv ekvivalens dózist kap a háttérsugárzásból.

Az emberre halálosnak tekinthető sugárzás 500 Röntgen / 5 óra. Az erős, de rövid ideig tartó sugárzás könnyebben okoz sugárbetegséget, mint a gyengébb, hosszabb ideig tartó. A kis mértékű sugárzáshoz GM számláló használható, a nagyobb sugárzások mérésére
(0,01-0,1-1 kR / óra) ionizációs kamra használatos.

A környezetünkben elsősorban növényekben, és a vízben találhatunk nagyobb aktívanyag-mennyiséget. A legkönnyebben hozzáférhető erősnek mondható aktív anyag az Americium-241, mely füstérzékelőkben kapott helyet. Ez nagyon erős alfa sugárzó  (5,6MeV). Egy füstérzékelőben általában 0,2μg (200ng) aktív anyag található, melynek aktivitása kb. 5MBq. Ez benne több mint 5 millió bomlás / másodpercet jelent. Ez alkalmas lehet sugárzásmérő műszer kalibrálásához is.

2. Mértékegységek:

A sugárzáshoz, és hatásaihoz többféle mértékegységet rendelünk. Ezek közt vannak újak, és régiek. A legtöbb helyen ma már csak az új mértékegységeket használják, de még mindig sokszor találkozni a régiekkel. Ezek közül az egyik az aktivitás.

Az aktivitás:

Egy anyag aktivitását Becquerel- lel (Bq) mérjük, mely 1 bomlást jelent másodpercenként. A régi mértékegység a Curie (Ci).

1 Ci = 3,7* 1010 s-1 (bomlás / s) 1 Bq = 1 bomlás / s
1 μCi = 37 kBq

1 Bq az az aktivitás, ahol 1 bomlás történik 1 másodperc alatt, és 1 Ci az aktivitása az anyagnak, ha 37 milliárd bomlás van.

A sugárdózis:

A dózis az a mennyiség, amit 1kg anyag egy adott sugárforrásból elnyel.
A sugáradagot 1 J/kg -ra vonatkoztatjuk, mely 1 Gy (Gray). Azaz, 1 Gray a dózis, ha forrásból jövő sugárzás  1J energiát ad le 1kg anyagban.
A régi mértékegység a rad (radiation absorbed dose) 1 rad = 0,01 Gy. Illetve használták még az R-t (Röntgen) 1R = 0,84 rad = 0,012 Gy

Az ekvivalens dózis:

Az ekvivalens dózis kifejezetten az aktív sugárzás biológiai hatásaihoz lett kitalálva. Az úgynevezett biológiai hatásossági tényező (q) jelenti az adott sugárzásfajta roncsoló hatásának erősségét az emberi szervezetre. Béta és gamma sugárzás esetén ez 1, alfa sugárzás esetén 2-10 -ig terjedhet, anyagtól és energiától függően. Az alapja a dózis (Gy). Az ekvivalens dózis így a biológiai hatásossági tényező, és a dózis szorzatának függvénye.

1 Sv = 1 Gy * q

A régi mértékegység a rem (röntgen equivalent man) volt, melynek nem Gray az alapja, hanem a Röntgen.

1 rem = 1,2 R * q = 1 rad * q

1 Röntgen = 2,58 * 10-4 C / kg = 0,84 rad

A következő táblázat foglalja össze az eddig leírtakat:

mertekegys_tablazat2

2006-2012   © Omega Labs